Niki verse
nikk 2006.01.27. 22:32
Egy hétköznapi estének indult,
mégis minden rosszra fordult,
egy robbanás és vége,
elérte a végzet.
Szárnyallt már a mennybe,
de a kapu zárva állt előtte,
nem maradt más..várt rá a pokol,
nincs más rajta kívül akit ezért okol.
Elérte az alvilágot,
nem lát ott több napvilágot,
belépett a kapun s meglátott egy más világot,
Hol minden vérbe borult,
s forrón égett,mint a Napunk.
Szemtől szembe állt vele a pokol királya,
s figyelte őt árgus szemekkel,hogy a hideg kirázta,
A lelked enyém-mondta s mosolygott rá nyomban.
ez volt az utolsó mit látott,
szemére nyomban köd szállott,
dolgozott míg lelke elfáradt,
és elégett a tűzben,mint a száraz ágak...
|