Els� pillant�sra megijedtem t�led,

Azt�n kezdtem megszokni a jelenl�ted.

V�g�l annyira megszerettem a t�rsas�god,

Apucimm� fogadtam uras�god.

Aranyos, kedves �rz� l�lek,

A legjobb haverom maradsz, am�g csak �lek.

Szereti a j� zen�ket,

A f�l�b�l ki nem venn� azokaz az iz�ket.

N�ha ideges�tem szeg�nyemet,

Amikor a f�l�be r�h�g�k egyet.

Azt�n elfelejti az eg�szet,

Mert � a l�ny�t, mint engem nagyon szeret.

�d�m a mi legnagyobb spanunk,

Soha el ne menj t�l�nk, mert akkor s�runk.

Az eg�sz oszt�ly szeret t�ged,

Mert tele van �nzetlens�ggel �s bar�ts�ggal sz�ved, lelked.